Miért is kezd el egy egyesület foglalkozni a pedagógiával és magukkal a pedagógusokkal amikor a fő cékja a gyermekek zenei nevelése, színpadi szerepléshez szoktatása, a különböző fesztiválokon való részvételekkel a verseny készség fejlesztése, a vegyes életkorból adódóan sokrétű, sajátos közösségi- és együttműködési szabályok megtanítása, továbbá más úton nem elérhető élményekhez juttatása? Nos a kérdés kézenfekvő, így nélkülözhetetlen, hogy bemutassuk a valódi célt a kezdeményezés mögött.
Hadd mutatkozzak be neked, Pálmai Fanni vagyok a Szív-Hang Egyesület kommunikációs vezetője és én foglak végig kalauzolni a blogokon keresztül az elmúlt egy év munkáján, amelynek a végpontja egy 10 adással rendelkező podcast műsor, amelyet ma már te is meghallgathatsz itt a weboldalon illetve a Spotify csatornánkon is.
Az Egyesületben végzett munkám során nem csak a podcast adások házigazdája lettem, de a workshopokon is oktatok a többi előadóinkkal együtt, de erről majd kicsit később.
Abszolút magaménak érzem az egyesület céljait, a gyermekek egyedfejlődésének támogatását. Fontos számomra, hogy egy olyan generáció kövessen minket, akik az élet minden területén képesek legyenek fejleszteni önmagukat és egy szociálisan érzékeny digitális társadalmat hozzanak létre, így kétségtelen volt, hogy elfogadom a felkérésüket a Drámamentes Pedagógia projekt még sokoldalúbb kivitelezésére.
A témaválasztás, hogy miért a tanítók, a Szív-Hang origójától vezethető vissza, hiszen a mai napig folyamatosan több pedagógussal együtt dolgozik, az alapító ma is látássérült gyerekek zenei oktatásával foglalkozik, így több éves tapasztalatból mondhatták: sajnos még a mai napig sincsen kellő szakmai segítség a pedagógusok számára, kifejezetten igaz ez a folyton változó világhoz igazodó edukációra a pedagógusok és a gyermekek közötti kommunikáció fejlesztésére, illetve ugyanígy a pedagógus-szülő közötti ténylegesen működő kommunikációs kapcsolatban.
Ennek megfelelően merült fel a kérdéskör : melyik résztvevője az idézőjeles “háromszögnek” (tanár-gyerek-szülő) lehetne az első akinek segítséget nyújthat az egyesület? A gyerekekkel évről évre egyre hangsúlyosabban foglalkoznak, mostanra pályázati kereteken belül is, a szülők természetesen ezekben a kezdeményezésekben abszolút partnerek, a pedagógusok viszont ezidáig nem kaptak szerepet. A tavalyi évben tehát az egyesület pályázat keretein belül elindult a Drámamentes Pedagógia terv megvalósítása felé.
Nem volt könnyű dolgunk. Tudtok, hogy az egész alapja a kommunikáció, így a megfelelő csatornák és egy ténylegesen minőségi edukációs platform létrehozása létfontosságú a sikerhez.
A célkitűzésünk a pedagógusok segítése és ezzel párhuzamosan a gyerekek és szülők támogatása mellett, az is volt, hogy ez a lehető legtöbb emberhez eljusson és ne csak azokhoz akikkel személyesen beszélhettünk. Kiterjesztettünk az ötleteink margóját és nem álltunk meg a publikációk egysíkú és megszokott írásos formáján, podcast és online kommunikációs csatornák lettek a legfőbb közlésre használt felületeink, de tudtuk, hogy mindez egy nagy és eddig még nem alkalmazott formában realizálódhat: legyen az utolsó lépés egy workshop, ahol a pedagógusoknak tényleg segítünk.
Nekiláttunk a kutatásnak, első lépésként a podcast adásokhoz és olyan válogatott oktatókat, pedagógus hallgatókat, gyermek és iskola pszichológusokat és a pedagógiai pályán kiemelkedőt vagy egy kicsit más szemléletet nyújtókat, újítókat szerettem volna meghívni, illetve az ő szemüvegükön keresztül bemutatni beszélgetésekkel a különböző oldalakat, nehézségeket, véleményeket és motivációkat, amelyek igenis érintik az egész pedagógiai pályát mindezt hús-vér ma is dolgozó emberekkel.
De hogy kik is ők és hogyan zajlottak az adások, illetve milyen is lett a workshop, azokat a következő részekben bemutatom nektek!
